A sárospataki Megyer szőlőhegy, vagy dűlő története a középkorig nyúlik vissza. Elnevezése nagy valószínűséggel a honfoglaló magyar Megyer törzshez köthető. A dél-nyugati fekvésű, meredek lejtésű dűlőt nagyon változatos talaj szerkezet és színes összetétel jellemzi. Megtalálható nagy mennyiségben az agyag, valamint a finom szemcséjű kaolin, melynek megjelenése porózus lazább szerkezetet eredményez a köves talajon. A dűlő borai testesek és tartalmasak, krémesek. A 20-30 éves tőkéken furmint és hárslevelű terem.